Highland Póni

Már 1889-ben méneskönyvet adtak ki a tenyésztők a skót Felföld e rendkívül bájos megjelenésű fajtájáról, mely a legnagyobb és legtömegesebb brit pónifajta címmel büszkélkedhet. Meglepő módon a highland póni ősei a shetland póniknál alig nagyobb, úgynevezett garron pónik voltak, melyek később a normannok bejövetelekor kereszteződtek azok lovaival, és ennek következtében egyre nagyobbak és tömegesebbek lettek. A highland pónikat is a nehéz életkörülmények, vagyis az időjárás viszontagságai, a szűkös takarmány és a nehéz terepviszonyok tették igen szívóssá és keménnyé. Szülőhazájában ma is rideg tartásban él a legtöbb highland póni, és abrakot is csak elvétve kapnak.
Eredeti munkaköre szerint málhás ló, akár 200 kg-os terhet is vígan szállít a hátán, valamint a faközelítésben és utolérhetetlen és ma is pótolhatatlan segítője a favágóknak a nehéz hegyi terepeken. Manapság persze legtöbbjüket családi lóként tartják, hiszen nemcsak a gyerekek igen megbízható társa, hanem a felnőtteket is könnyűszerrel elbírja a hátán. Nemcsak szabadidőlóként, hanem a sportban is megállja a helyét, akár póni díjugrató versenyről, akár távlovaglásról, akár - bármilyen hihetetlenül is hangzik - pólómeccsről legyen szó!