Tenyésztés

A hazai lótenyésztés általános helyzete, jelentősége, várható tendenciái
A hazai lótenyésztés utóbbi 200 éves történetében a nagyüzemekhez kötődő minőségi lótenyésztő munka és a kisüzemi lótartás élesen elvált egymástól. A világhírű magyar ménesekből kiváló tenyészlovak, sőt ló fajták kerültek ki. A nagy tömeget adó kistermelői lóállományoknak (a parasztgazdaságok lovai) csak a munkalovak előállítása terén jutott szerep.
Ez a rendszer, a maga tenyészkörzetes felépítményével egészen 1960-ig kitűnően működött.
Az 1960-as évektől a tenyészkörzetek megszüntetésével a lóállomány nagyobbik részében általánossá vált a teljesen esetleges, átgondolatlan keresztezés. Ez a tervszerűtlen, a genetikai értéket teljesen figyelmen kívül hagyó szaporítás a munkaló-igényt kielégítette ugyan, de a magasabb árkategóriákban a nyugati fizetőképes piacon tökéletesen versenyképtelenné tette lóállományunk jelentős részét.
1989-ben lótenyésztő egyesületek alakultak, hogy megmentsék a széthulló nagyüzemi törzstenyészetekből kiáramló tenyészanyagot továbbá, hogy az addig szervezetlen magánlótartókat bekapcsolják egy egységes országos genetikai fejlesztő munkába.
A tenyésztő egyesületek feladatai közé tartozik, hogy a törzstenyészetek és a köztenyésztés minőségi különbségét a törzstenyészetekhez közelítve csökkentsék, s mindkettőt a világpiacon versenyképes színvonalra emeljék.
Az egyesületek tevékenységének eredményeként is a ló az egyetlen állatfaj, amelynek 1989 óta nem csökken, hanem folyamatosan nő az állománya. 1989-ben 74.000 ló volt az országban. Ez a létszám 1995-re 87.000-re gyarapodott. Ebből 76.000 van magántulajdonban. A lovak jelentős része mezőgazdasági illetve fuvarozó munkát végez, de a hobby és sportlovak aránya gyorsuló ütemben növekszik.
A tenyésztés iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. 1991-ben 14.496 kancát fedeztettek, 1994 évben pedig 19.051-et, ami 31 %-os növekedést jelent. A törzsmének kihasználásában javulás tapasztalható. Terjed a mesterséges termékenyítés, bár aránya a köztenyésztésben még nem számottevő, de a minőségi tenyésztésben már meghatározó.
Az utóbbi évek fedezőmén importjának hatása előbb-utóbb érzékelhető lesz, mind a lovassportok, mind az export értékesítés területén.
Az export kizárólag Nyugat-Európa felé irányul, nem sújtja diszkrimináció. Az export mennyiségét a liberalizáltsága miatt nehéz pontosan meghatározni, de becslés szerint meghaladja a 600 millió forintot. A fejlődés gátját a csikónevelési feltételek romlása jelentheti, mert a magángazdaságok nem rendelkeznek a szükséges istállókkal, karámokkal, egyéb felnevelési feltételekkel.
Lótenyésztésünknek szem előtt kell tartani, hogy a piacok megtartása, újak szerzése csak a nyugati normáknak megfelelő lovak tenyésztésével lehetséges. Az eladásra kínált lónak vagy kimagasló sportló-képességekkel kell rendelkeznie, vagy a klasszikus magyar fajtáinknál a legszigorúbb fajtatisztasági követelményeknek kell eleget tennie.