A ló kialakulása:
Az első kb.rókaméretű miniló az Eohippusnevet kapta a tudósoktól.Az aprócska,kb. 35 cm magas,elsősorban lombokkal és cserlyékkel táplálkozó élőlény még nem rendelkezett patákkal:az elülső lábain 4, míg a hátulsókon 3 ujja volt.
A következő fejlettségi szinten lévő lóelődök a Mesohippus és Miohippus körülbelül 25-40 millió évvel ezelőtt az oligocén és miocén idején jelent meg.Mind elülső és hátulsó lábain 3 ujj volt.
Kb.17 millióévvel ezelőtt, a késő miocén idején Észak Amerikában tűnt fel a Meryhippus .Ez kb.90 cm-es minilónak mondható.A Meryhippus már egyetlen ujjon járt,bár a mellette lévő két ujj csökevénye még megvolt.
A Pliohippus kb. 6 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Ez volt az első egy lábujjal rendelkező,már ténylegesen patásnak mondható állat az evolúció ban, 120 cm-es marmagassággal.
A ma élő ló az Equus caballus kb.1 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön.
A ló rokonai:
A ló legközelebbi rokona a szamár(Equus asinus), a vadszamár(Equus heminous heminous),Valamint a zebra(Equus zebra).
A ló háziasítása:
A ló háziasításának pontos idejére és helyére nincs általánosan elfogadott elmélet.A szakértők nagyrésze azomban valószínőnek tartja,hogy a ló háziasításának folyamata Közép -Ázsiában kezdődött,ezután Oroszországban, majd Mezopotámiában történt.
A ló tenyésztése:
Amint egyre szélesebb körben megjelent az igény a ló használatára,illetve egyre nagyobb számú egyed állt rendelkezésre,az ember felfedezte,hogy melyek a ló kívánatos,továbbörökítendő tulajdonságai.
A ló szaporodása:
A ló emlős állat,melynek szaporodása történhet természetes vagy mesterséges fedeztetés útján.A kancák 11 hónapig azaz 325-350 napig vemhesek.