Az aangol mintájú lótenyésztést hazánkban gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós honosította és valósította meg. Mivel a mai, klasszikus lóversenyzés Angliából származik, néhány szó erejéig látogassunk el Epsomba. A versenyek versenye: a Derby. Nem az angol derby, mert ilyet a büszke brit nem ismer, hanem „a” Derby. Ugyanis szerinte Derby csak egy van és azt Epsomban futják. A derbinapon még az angol parlament is felfüggeszti ülését. Az első Derbyt 1780-ban futották. Maga a név onnan származik, hogy 1779-ben a Jockey Club elnöke, Sir Charles Bunbury és Lord Derby elhatározták, hogy versenyt írnak ki hároméves mének és kancák számára. A névadást „fej vagy írás” döntötte el Lord Derby javára, így neve halhatatlanná vált.

• Galoppversenyzés

A galopp versenyekben a lovak vágtában futnak a cél felé, nyergükben a zsoké irányításával. Ezeken a versenyeken leginkább angol telivérek futnak, amely kimondottan versenyre kitenyésztett lófajta: 900-3200 méter közötti távon a telivérek nem találnak legyőzőre. Megkülönböztetünk sík és ugró versenyeket, az utóbbinál gátak illetve akadályok nehezítik a célba jutást.

• Ügetőversenyzés

Az ügetőversenyzés nem tekint vissza oly régi időkre, mint a galopp. Erre a versenyfajtára tenyésztették ki az ügetőló fajtát. Hazánkban az 1850-es években rendezték az első versenyeket. A hajtó a kapcsolatot a lóval a szárral és az ostorral tartja, és ügyelnie kell rá, hogy a ló végig ügető jármódban versenyezzen, a lehető leggyorsabban. A hajtó versenykocsiban, sulkyben ül, amely nem lehet több, mint 30 kg.