Az ágaskodás veleszületett, ösztönös mozdulat. Egy fiatal ló, ha a szabadban egy idősebb ménnel találkozik, támadóan felágaskodik, hogy a másik lóra hatást gyakoroljon és magát megvédje. Az ágaskodás harci testtartás, amely a csődöröknél és a herélt lovaknál gyakoribb, mint a kancáknál. A mi hátaslovaink esetében az ágaskodás félelmi reakció lehet, vagy ellebszegülés valamivel szemben, amit a ló nem hajlandó elfogadni. Ez utóbbi esetben egyértelműen rossz szokásról beszélünk.